Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...2015. július 1-jétől kerül át a magyar társadalombiztosítás joghatósága alá, és ekkortól keletkezik a magyar állampolgárokéhoz hasonló biztosítási és járulékfizetési kötelezettség utána. Mindezekre tekintettel a kínai állampolgárságú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az adószámos magánszemély a járulék­alapot képező jövedelmealapján az előzőek szerint nem válik biztosítottá, az Eho-tv. 3. §-ának (1)bekezdése szerint a kifizető ugyancsak az adóelőleg-alap számításánálfigyelembe vett jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Nyugdíjas vállalkozó

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a nők kedvezményes nyugdíjábanrészesülő személyen kívül vonatkozik még az öregségi nyugdíjkorhatárt be nemtöltött,a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b) korkedvezményes nyugdíjban,c) bányásznyugdíjban,d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi munkával kapcsolatosan jelenleg mégsehol sem talál új törvényt, az ugyanis még csak törvényjavaslat formájábanlétezik. Éppen ezért csak a törvényjavaslatban szereplő jogi elgondolásokróltudjuk kérdezőnket tájékoztatni, melyektől a végleges változat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)–(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnál, mivel ott a ténylegesen kifizetett járulékalapotképező jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv. alkalmazásában nemönálló tevékenységnek minősül, csakúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot.Ezen túlmenően, terheli a társaságot – de természetesen csakegyszeres mértékben – a havi 1950 forint tételes eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen költségelszámolásrakerül sor. Amennyiben a jövedelem összege ez alatt van, a kifizetőt kizárólag a11 százalékos tételes eho-fizetési kötelezettség terheli.A fiatal munkavállalók bejelentésére és nyilvántartásáraminden vonatkozásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
2