19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
2. cikk / 19 Őstermelői családi gazdaság tagjai
Kérdés: Valóban van törvényi akadálya annak, hogy egy őstermelői családi gazdaság tagjai a gazdaság mellett egy betéti társaságot is létrehozzanak? Hogyan alakul a 3 tag járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha eddig csak a férj fizetett őstermelőként járulékot, és a betéti társaságban is csak ő működne közre ingyenes megbízási jogviszonyban? A feleség a bt.-ben beltagként ügyvezető lenne, de díjazásban nem részesül és rendelkezik egy heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a gyermek egyetemi hallgató, a bt.-ben pedig kültagként nem működne közre?
3. cikk / 19 Lengyel állampolgárságú tagok közterhei
Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy lengyel tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult lengyel állampolgárságú beltagja után, aki Lengyelországban nem rendelkezik biztosítással, és tartózkodási engedéllyel van Magyarországon? A cég jelenleg nem folytat üzleti tevékenységet. Meg kell-e fizetni a 14 százalékos ehót a vállalkozásból kivont jövedelem után abban az esetben, ha a cég végelszámolással megszűnik?
4. cikk / 19 Többes jogviszonyú őstermelő járulékai
Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
5. cikk / 19 Olasz állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: Keletkezik-e járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség egy kizárólag olasz tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult olasz állampolgárságú beltagja után, aki Olaszországban rendelkezik biztosítással?
6. cikk / 19 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
7. cikk / 19 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
8. cikk / 19 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
9. cikk / 19 Középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató beltag közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára jár?
10. cikk / 19 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
