6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
2. cikk / 6 Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja
Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
3. cikk / 6 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
4. cikk / 6 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
5. cikk / 6 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
6. cikk / 6 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
