Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...valódiságát;– adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.Ám ez az eljárás nem minősül adóellenőrzésnek. Általában érdemi következmény, szankció nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
Részlet a válaszából: […]  Szolgálati időt biztosítással járó jogviszony létesítéséveltud szerezni, ha erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizeti. Szolgálatiidőnek számít például a munkaviszony, közalkalmazotti, illetve közszolgálatijogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmas.A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében, ha a 62. életévét be nem töltött,a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b) korkedvezményes nyugdíjban,c) bányásznyugdíjban, d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges mértékben csökkent jövedelemmel végezhet munkát a bt.-ben, mely után az 5 százalékos baleseti járulék, valamint a tételes eho megfizetése terheli a társaságot. A kiegészítő tevékenységű tagként történő foglalkoztatás tényét a Bejelentőlap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.