9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék és munkavállalói járulék önrevízióján kívül kell-e még valamit önrevíziózni abban az esetben, ha a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója nyugdíjasnak minősül, mert 2007 februárjában betöltötte a 62. életévét, és 2005. július 12-től, 44 év munkaviszony után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? Kell-e önrevíziót benyújtani a magánszemélynek az szja-bevallások helyesbítésére? A munkáltató tudomása szerint 2008. január 1. előtt nem volt törvényi korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek.
2. cikk / 9 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja
Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
3. cikk / 9 Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei
Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
4. cikk / 9 Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
5. cikk / 9 Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
6. cikk / 9 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
7. cikk / 9 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
8. cikk / 9 Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja
Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
9. cikk / 9 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?