Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni kell, hogy a hallgatóimunkadíjon elsődlegesen a felsőoktatási intézményben, illetve a felsőoktatásiintézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban tagként,illetve alkalmazottként végzett munka ellenértékeként kapott díjat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnál, mivel ott a ténylegesen kifizetett járulékalapotképező jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv. alkalmazásában nemönálló tevékenységnek minősül, csakúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...a nyelvtanárok után atételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, e téren külföldiállampolgárságuknak nincs jelentősége [Eho-tv. 6. § (1) és (3) bekezdései]. Amunkaviszony keretében foglalkoztatott külföldi nyelvtanárok után a társaságnaka munkaadói és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezikjárulékfizetési kötelezettsége a külföldi kiküldetésből származó jövedelemután. E jövedelemtípus után azonban az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontjaalapján a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...napi 655 forintot). Ekkor a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a napi 65 forint eho-t, míg a megbízott jövedelméből8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kelllevonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér után kell a 29 százalék tb-járulékot, az egyéni járulékokat megfizetni, illetve ebben az esetben is terheli a céget a tételes eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni (Tbj-tv. 27. §).Tételes egészségügyi hozzájárulás viszont egyetlenegy esetben sem merülhet fel, tekintettel arra, hogy ezt a Eho-tv. a GYET folyósításának ideje alatt kizárja [Eho-tv. 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...és az általános szabályok szerint az egyéni járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 20. és 24. §, illetve Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja].Amennyiben a megbízási díj nem éri el ezt a határösszeget, akkor a jövedelem után –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...napján került volna sor.Tekintve, hogy a kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, így azt százalékos eho-fizetési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
2