1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CLXVII. tv. rendelkezései szerint 2012. január 1-jétől – többek között – sem előrehozott öregségi nyugdíj, sem pedig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj nem állapítható meg. Következésképp az 1952-ben született személy legkorábban a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő "előnyugdíj"megnevezés feltételezhetően az "előrehozott öregségi nyugdíj"-ra vonatkozik,tekintettel arra, hogy "előnyugdíj" megállapítására már nincs jogszabályilehetőség.) A 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

GYES melletti munkavállalás

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot és a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes ehoalól azonban az Eho-tv. 7. § (1) a) pontja alapján mentesül a foglalkoztató. A Fog-tv. 4. §-a értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak a tevékenységmegkezdésének első napjától meg kell fizetnie a havi 1950 forint (napi 65forint) összegű tételes eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Vállalkozói tevékenység ápolási díj alatt

Kérdés: Végezhet-e egyéni vállalkozói igazolvánnyal biztosítási ügynöki tevékenységet, valamint gyógymasszírozást egy ápolási díjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...is kötelezett.Az ápolási díjban részesülő egyéni vállalkozó viszont csak akkor köteles a fent említett járulékokat, illetve tételes eho-t megfizetni, ha vállalkozásában személyesen munkát végez: tehát vállalkozói kivétje van, vagy számlát bocsát ki, noha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...bevételei – amennyiben nincs alkalmazottja – korábbi vállalásaival függhetnek össze.A főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes eho fizetésére is kötelezett. Az Eho-tv. 7. (1) a) pontja alapján nem kell megfizetnie – függetlenül a tevékenységétől – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell csak a foglalkoztatónak leróni.]Biztosítás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni.Az Eho-tv. változásai 2004-benNem kell megfizetni a százalékos mértékű eho-t a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában már kedvezőbb a szabályozás, ugyanis az Eho-tv. 7. §-ának b) pontja értelmében nem kell megfizetni azt a keresőképtelenség – ide nem értve a (társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.