Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. §-a egyértelműen kimondja, hogy a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés nem erre irányul, de a benne foglaltak alapján fontos felhívni a figyelmet, hogy a régi Mt. több műszakos munkarendre vonatkozó fogalmi meghatározását az Mt. nem vette át. Helyette – teljesen más koncepciót követve – bevezette a több műszakos tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama minősül. A rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat az Mt. 134. §-a tartalmazza. E szabályok szerint a munkáltató nyilvántartja– a rendes és rendkívüli munkaidő,– a készenlét,– a szabadságtartamát.Ahhoz képest, hogy milyen fontossággal bír a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A magyar munkajogi szabályozás nem használja a túlóra fogalmát, hanem a rendkívüli munkaidőt definiálja. Az Mt. szabályai szerint rendkívüli munkaidőnek minősüla) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CIII. tv. módosította többek között az Mt.-t is. A módosítások többsége 2013. augusztus 1-jével lépett hatályba. A módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Milyen fontos elemeket kell tartalmazni a munkaszerződésnek abban az esetben, ha egy kiskereskedelmi bolt dolgozói beosztás szerint két napot dolgoznak 10.00 órától 22.00 óráig, utána két pihenőnapjuk van? Foglalkoztathatók ilyen beosztásban a munkavállalók, ha igen, kell-e valamilyen pótlékot fizetni a részükre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés tartalmára vonatkozó alapvető elő­írásokat az Mt. 45. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. §-a értelmében a munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka

Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlék a beosztása szerint több műszakos munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalót illeti meg. Az Mt. szerint többműszakos munkarendakkor állapítható meg, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
1
2