Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...hiányzó egy óra miatt – minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanezen okból viszont nincs akadálya annak, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást válassza.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, ha jövedelmet a társaságból egyáltalán nem realizál. A Tbj-tv. értelmében a Kata-tv. hatálya alá tartozó kisadózó egyéni vállalkozó szintén biztosított, ezért szükség van arra, hogy a törvény rendelkezzen a több biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...– a tag nem köteles helytállni), így ez nem ütközik a fenti szabályba.Ez azt jelenti, hogy a betéti társaság beltagja nem lehet egyéni vállalkozó, illetve nem alapíthat egyéni céget, közkereseti társaságot, valamint egy újabb betéti társaságban beltagként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A második tisztázandó kérdés, hogy az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozóként miért nem minősül főállásúnak.A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében főállású kisadózó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...kizárja, ha a kérelmező díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, feltéve hogy e tevékenységéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] A főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ügyvezetői tisztségéből eredően keletkezik a társas vállalkozói jogviszonya. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor utána alapesetben a ténylegesen kifizetett jövedelme után kell a társas vállalkozásban megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
2
3
4