16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 16 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
3. cikk / 16 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 16 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
5. cikk / 16 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
6. cikk / 16 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
7. cikk / 16 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
8. cikk / 16 Nem főállású kisadózói státusz
Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
9. cikk / 16 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
10. cikk / 16 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?