45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
2. cikk / 45 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
3. cikk / 45 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
4. cikk / 45 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
5. cikk / 45 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés:
Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?
6. cikk / 45 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
7. cikk / 45 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
8. cikk / 45 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
9. cikk / 45 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
10. cikk / 45 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
