Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos magánszemély – ellentétben az egyéni vállalkozóval – nem önálló biztosítotti kategória, így az említett tevékenységi körben folytatott önálló tevékenység nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, legyen szó bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Őstermelő közterhei

Kérdés: Kötelezett 2022. október 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy mezőgazdasági őstermelő, aki 2021-ben az őstermelői tevékenységéből nem szerzett bevételt, augusztus 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, azóta azonban nincs másik vállalkozása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személynek augusztus 31-én szűnt meg a biztosítási jogviszonya, és így főszabály [Eb-tv. 29. § (9) bekezdése] szerint valóban az ezt követő 46. naptól, azaz október 16-ától terhelné az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.A főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, ami azt jelenti, hogy a 2014 óta fennállt vállalkozás megalapozhatja a két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy a vállalkozó (tehát a munkáltató) halálával a kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonya – és így biztosítási jogviszonya is – megszűnt. Ez azonban nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságát, amely a szülési szabadságnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, akik egyéb jogcímen nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Így például, ha a munkaviszonyban álló dolgozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor ez utóbbi jogviszonya alapján megilleti az egészségügyi szolgáltatás.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjassá, ami a fennálló jogviszonyaiban jelentősen befolyásolja társadalombiztosítási jogállását.E megállapításunk egyedül az egyéni vállalkozói jogviszonyára nem igaz. A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja szerint ugyanis kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...ha saját jogú öregségi nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.A GYED-ben részesülő egyéni vállalkozó ennek megfelelően nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, sőt még többes jogviszonyban állónak sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...(készpénzátutalási megbízással), vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell befizetni. Nagyon fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a járási hivatalnál szerzett információt kell korrigálnunk, ugyanis őstermelőként az érintett személy biztosítási kötelezettsége az álláskeresési járadék folyósításának megszűnését követő első naptól már fennáll. A "45 napos szabályt" akkor kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...ami beküldhető postai úton, de természetesen ügyfélkapun keresztül is.Az általános szabályok szerinti adózás esetén a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatatónak minősül, akinek járulékként havi 7050 forint egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
1
2