Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, többek között akkor, ha a társas vállalkozó legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnik, akkor a kötelezettség azt a foglalkoztatótterheli, amelynél a biztosítási jogviszony továbbra is fennáll 4. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyébbiztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírtkötelezettségek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja alapján ettől eltérően nem terheli adóelőleg avállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállítottbizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...többek között – a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag társas vállalkozások tagjaként, egyéni vállalkozóként, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők tekintetében nem lehet alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forint. E rendelkezés alkalmazásában szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként az 1995. évi XXXIII. találmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.