Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni az ügyvezetőnek, és a munkabérből az általános szabályok alapján le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve meg kell fizetni a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is.Megbízási jogviszony választása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme, azaz a költségekkel csökkentett megbízási díja alapján meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is.Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, de végiggondolva tulajdonképpen logikus. A lényeg, hogy a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg benyújtott nyilatkozatában vállalja, hogy az egyéni járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb (tehát a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. (Munkaviszony mellett tevékenykedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének személyi jövedelemadója

Kérdés: Kiváltja-e a 37 százalékos eva megfizetése a 16 százalékos személyi jövedelemadót egy Eva-tv. hatálya alá tartozó egyszemélyes kft. ügyvezetője esetében, aki 2012. január 1-jétől társas vállalkozóvá vált?
Részlet a válaszából: […] ...– nincsenekspeciális előírások. Ennek megfelelően a társas vállalkozó után a szociálishozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat a személyes közreműködéséretekintettel kapott tényleges szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: A többes jogviszonyú társasági tagoknak mindkét tagsági viszonyuk után meg kell fizetniük a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik arról, hogy egyidejűleg csak egy jogviszonyban kelleleget tenni a minimális járulék- és adófizetési kötelezettségnek.Az egyéni járulékok vonatkozásában a többesminimumjárulék-fizetés alól a Tbj-tv. 31. §-a mentesíti a többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olyan pontot érint, amelynél ütközik azáltalánosnak mondható joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...20 400 forint, éves szinten ez 7 446 000 forintnak felelmeg. Ezt az összeget meghaladó jövedelmek után nem kell a foglalkoztatottóllevonni az egyéni járulékokat. A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség.Természetesen, ha tagi jövedelemben részesül, utána a társadalombiztosítási ésegyéni járulékokat (nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulék) meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony esetén hozzá kell járulnia afoglalkoztatónak a Munkaerő-piaci Alaphoz. A munkavállalói járulék pedig az egyéni járulék(egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék néven) része lesz, viszont eztovábbra is csak a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2