Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...4/A. szakaszának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetettjárulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettségmegállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogával -havi 125 ezer forint alapulvételével kell megfizetni.Ez a minimális járulékalap nemcsak a társadalombiztosítási,hanem az egyéni járulékokra is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...Miután tisztáztuk, hogy a járadékos személy jövedelmei – mind a megbízási díja, mind a tisztségviselőként kapott tiszteletdíja – az egyéni járulékok alapját képezik, már csak azt kell eldönteni, hogy a járadékos személye megfelel-e a Tbj-tv. 25. §-ába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből következően az utólag kifizetett juttatást az egyéni járulék vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.