Nyugdíjas munkavállaló bejelentése

Kérdés: Be kell adni a 19T1041-es nyomtatványt a nyugdíjas munkavállalók alkalmazásakor annak ellenére, hogy már nem minősülnek biztosítottnak? Abban az esetben, ha nem kell benyújtani a nyomtatványt, egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során hogyan tudja igazolni a foglalkoztató, hogy a munkavállaló saját jogú nyugdíjasnak minősül? Az adóhatósági ellenőrzések során elegendő lesz a munkaszerződés, vagy szükséges valamilyen igazolás a nyugdíjasstátuszról? Az 1908-as havi járulékbevallásban elegendő az M-04-es lapon szerepeltetni a nyugdíjas munkavállaló kereseti adatait?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyugdíjasstátusz fennállásának a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepe van a munkaadó szempontjából (tavaly csak az egyéni járulék vonatkozásában bírt jelentőséggel, ám az erre vonatkozó munkavállalói nyilatkozat lényegében menetesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása

Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
Részlet a válaszából: […] ...a számla alapján fizetendő végösszegként. Bármelyik esetben az alapítványt foglalkoztatóként terhelik az előbbiek szerint levont egyéni járulékok és szja-előleg, továbbá a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó bevallásának (1408)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasok jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Természetesen. A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a járulékokat akifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani, illetve megfizetni. Errejelen esetben másként nem is lenne mód, hiszen – lévén szó megbízásról – abiztosítási kötelezettség elbírálása is csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos szabályokhoz képesteltérés mutatkozik, ugyanis a foglalkoztatónak nemcsak az önellenőrzésipótlékot, hanem a le nem vont egyéni járulékokat is be kell vallania, és be iskell fizetnie. Az adószámos magánszemély a kérdéses esetben a tőle le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ellátást visszamenőlegesenállapították meg (amelyre maximum 6 hónapra van lehetőség), intézkednie kell alevont egyéni járulékok visszafizetéséről, hiszen a Tbj-tv. 25. §-a szerint anyugdíjas munkavállalónak ezeket a járulékokat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...járulék (társadalombiztosítási járulék).A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulék (egyéni járulék). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónakkell bevallania és megfizetnie abban az esetben is, ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárt elérő jövedelem esetén a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...közlünk egy jelenleg érvényben lévő APEH-iránymutatást.2001/100. APEH-iránymutatásA foglalkoztatott biztosított által fizetendő egyéni járulék érvényesítéseA Tbj-tv. 2. § (5) és (6) bekezdése a kötelező társadalombiztosítási rendszerben való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.