Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A?tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a kft.-t 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti,hogy a 20 000 forintból az adóelőleg-alapot képező jövedelemnek minősülő részután társadalombiztosítási és egyéni járulékot nem kell fizetni, ellenben a 27százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkaadónak meg kell fizetnie. Összegezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett feltalálói díj nemképezi sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig az egyéni járulékok -egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) -alapját. Ez a jövedelem az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed a biztosítás, munkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékot (8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell) leróni. (Tbj-tv. 20. és 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...alapja havonta 15 000 forint alatt van, a kifizetett összeg nem esik biztosítási kötelezettség alá, az után társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni nem kell, azonban a személyi jövedelemadó alapja után 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül elmaradt munkabérnek, hiszen az árfolyamveszteség miatti munkabér-kiegészítés jogszabály szerint nem jár. Ebben az esetben az egyéni járulék levonásánál nem az előző időszakra kell úgymond "visszateríteni" a jövedelmet. A biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
2