Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ekkor a 29 százalékos társadalombiztosítási és a 12,5 százalékos egyéni járulékokat – díjazás hiányában – a minimálbér alapulvételével kellett teljesíteni. 2004. május 1-jétől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...Miután tisztáztuk, hogy a járadékos személy jövedelmei – mind a megbízási díja, mind a tisztségviselőként kapott tiszteletdíja – az egyéni járulékok alapját képezik, már csak azt kell eldönteni, hogy a járadékos személye megfelel-e a Tbj-tv. 25. §-ába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot. A hallgatói jogviszony ugyanis nem azonos a munkaviszonnyal, így ennek fennállása nem mentesít az egyéni járulék megfizetése alól. A tételes eho-t a biztosítási jogviszony fennállásának idejére akkor kell megfizetni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből következően az utólag kifizetett juttatást az egyéni járulék vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.