Tiszteletdíjban részesülő tisztségviselő jutalmazása

Kérdés: Kaphat-e jutalmat a bérköltség terhére a tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő, és ha igen, milyen járulékok terhelik az ilyen címen fizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség fennáll, a tiszteletdíj után az általános szabályok szerint kell a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat megfizetni, sőt a biztosítás tartamára – feltéve, hogy ez másik jogviszonyban nem történik meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárt elérő jövedelem esetén a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Külföldi napidíj, külföldi kiküldetés

Kérdés: Mi a különbség a külföldi napidíj, illetve a külföldi kiküldetés között? Mi e két jövedelem járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...akkor utána az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat (Tbj-tv. 20. és 24. §-a), míg biztosítási kötelezettség hiányában (egyéb jövedelem esetében) a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítése, és ilyenkor annak összege után a kifizetői személyi jövedelemadót, a munkaadói járulékot, a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, valamint az egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni. A munkavállaló részére bérelt lakás bérleti díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalat dolgozói – azaz biztosítottai – vehetik igénybe, tehát a céget a 29 százalék társadalombiztosítási járulék terheli. Egyéni járulék fizetésének kötelezettsége fel sem merül, hiszen a természetbeni juttatás nem alapja egyéni járuléknak. [Tbj-tv. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes minimális bér 30 százalékát. A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos járulékfizetési teendők második lépése az egyéni járulékfizetési kötelezettség meghatározása. Ennek pontos megállapításához szükséges a szerző arra vonatkozó nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...kell utána fizetnie. Kedvező szabály, hogy a biztosítottnak a részére nyújtott természetbeni juttatás után a 8 + 3 százalékos egyéni járulékot nem kell megfizetnie. Előfordulhat, hogy a cég olyan személy részére ad étkezési utalványt, aki vele munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...– járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat. Személyi jövedelemadó szempontjából a díjazás a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és szükség szerint a 3, illetve 8 százalékos mértékű egyéni járulékokat, valamint a napi 150 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást.Ha a kifizetett összeg nem esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből következően az utólag kifizetett juttatást az egyéni járulék vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
4
5