Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...összegét tekinti jövedelemnek, a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadót az Szja-tv. 46. §-ának (6)-(10) bekezdései szerint, az egyéni járulékokat pedig a Tbj-tv. 50. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolnia.Ez azt jelenti, hogy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben viszont, ha a havi jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, nincs biztosítási kötelezettség, nincs bejelentés és egyéni járulék, csak szja.A 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót azonban mindkét esetben le kell rónia a kifizetőnek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem szükséges, azaz havi 46 000 forintos megbízási díj.Biztosítási jogviszony hiányában tehát az egyéni járulékokat nem kell levonni a tag jövedelméből, a társaságot azonban terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...számát, ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott saját maga teljesíti [Tbj-tv. 56/A. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdései].Az egyéni járulékokon kívül a kolumbiai személy jutaléka mint önálló vagy nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Keresetpótló juttatás közterhei

Kérdés: A személyi jövedelemadón túl milyen közterheket kell fizetni a keresetpótló juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...után a biztosított a Tbj-tv. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, de további egyéni járulék nem terheli.A keresetpótló juttatás kifizetőjének viszont szociális hozzájárulási adót fizetnie nem kell, mert ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók továbbra is biztosítottak maradnak, és díjazásuk után a hallgatónak az egyéni járulékokat, a munkáltatónak pedig a szociális hozzájárulási adót meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt a munkavállalónak az elmaradt munkabér késedelmi kamata után az egyéni járulékokat nem kell lerónia, továbbá mivel nem adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján kerül kifizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...értékét alapulvéve, meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] ...de egyébként nem biztosított, akkor nálunk azáltalános szabályok szerint kell biztosítási kötelezettségét elbírálni, ésutána az egyéni járulékokat, valamint a tételes ehót megfizetni. Személyijövedelemadó szempontjából az adott állammal hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
1
2