Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjas státuszát.Közalkalmazottként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme, azaz a költségekkel csökkentett megbízási díja alapján meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is.Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, de végiggondolva tulajdonképpen logikus. A lényeg, hogy a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokból látható, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyes munkaviszonyokban előírt munka­időt mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó esetében össze kell számítani. Amennyiben az összeszámítás eredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. Amennyiben tehát a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a további jog­viszonyban is ugyanúgy meg kell fizetni az egyéni járulékokat, mint a főfoglalkozású munkahelyen. Megbízási jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olyan pontot érint, amelynél ütközik azáltalánosnak mondható joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...20 400 forint, éves szinten ez 7 446 000 forintnak felelmeg. Ezt az összeget meghaladó jövedelmek után nem kell a foglalkoztatottóllevonni az egyéni járulékokat. A járulékfizetési felső határt évente január1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony esetén hozzá kell járulnia afoglalkoztatónak a Munkaerő-piaci Alaphoz. A munkavállalói járulék pedig az egyéni járulék(egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék néven) része lesz, viszont eztovábbra is csak a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ekkor a 29 százalékos társadalombiztosítási és a 12,5 százalékos egyéni járulékokat – díjazás hiányában – a minimálbér alapulvételével kellett teljesíteni. 2004. május 1-jétől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...személy munkaviszony keretében fog dolgozni, ezért díjazása alapján a társadalombiztosítási és a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást az általános szabályok szerint kell utána megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2