Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetnie, amellyel minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, illetve a munkavállalótól sem kell levonni az szja-t és az egyéni járulékokat. Az alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a kft.-t 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt a munkavállalónak az elmaradt munkabér késedelmi kamata után az egyéni járulékokat nem kell lerónia, továbbá mivel nem adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján kerül kifizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Adószámos magánszemély után fizetendő közterhek

Kérdés: Valóban plusz 27 százalékos közteher-fizetési kötelezettség terheli-e 2012. január 1-jétől a szabad szellemi foglalkozású adószámos magánszemélyt foglalkoztató lapkiadót a kiállított számla alapján? A lapkiadó tájékoztatása szerint ezután nem tudják befogadni a számlát, mert az számukra többletkiadással jár.
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a kifizetőnek 2012 előtt 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot kellett megfizetnie, továbbá le kellett vonniaaz egyéni járulékokat.Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem érte el azemlített összeghatárt, biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes minimális bér 30 százalékát. A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos járulékfizetési teendők második lépése az egyéni járulékfizetési kötelezettség meghatározása. Ennek pontos megállapításához szükséges a szerző arra vonatkozó nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.