Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy a kérdésben említett esetben a járulékalapot képező jövedelmekből egyéni járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetnie, amellyel minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, illetve a munkavállalótól sem kell levonni az szja-t és az egyéni járulékokat. Az alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás, ha alatta marad, akkor pedig nem. Biztosítási kötelezettség esetén a kifizetőnek a vállalkozási díjból le kell vonnia az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíj-járulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot), illetve az érintettet be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem, utána meg kell fizetni az egyéni járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót.Ez utóbbit azonban 17,5 százalékos mértékkel, mivel az adót – a Szocho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme, azaz a költségekkel csökkentett megbízási díja alapján meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is.Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, de végiggondolva tulajdonképpen logikus. A lényeg, hogy a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a kft.-t 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...állókra vonatkozó – szabályok szerint kell a biztosítást elbírálnia, és annak fennállása esetén a bejelentést megtennie, és az egyéni járulékokat levonnia. Abban az esetben, ha a biztosítás nem áll fenn (tehát az érintett járulékalapot képező – az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat.Ha magasabb járulékalap után vállalja a járulékfizetést, 17 százalék egyéni járulékot (10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...után a külföldi vállalkozás 27 százalékosmértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, és a biztosítottatterhelő egyéni járulékokat [10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot ajárulékfizetési felső határ összegéig (ez 2012-ben 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.
1
2
3