Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetnie, amellyel minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, illetve a munkavállalótól sem kell levonni az szja-t és az egyéni járulékokat. Az alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A?tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgy­havi személyi alapbért kell személyi alapbérnek tekinteni. Álláspontunk szerint a kérdésben leírt körülmények okán sem az egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó tekintetében nem keletkezik a társaság számára utólag rendezendő járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a dolgozója nevére kötött életbiztosítás összege után?
Részlet a válaszából: […] ...úgy tűnik, hogy igen –, akkormunkabérnek tekintendő, és ennek megfelelően meg kell utána fizetni atársadalombiztosítási és egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet. Amennyiben a juttatás nem minősül természetbeni juttatásnak, a biztosítottnak is meg kell fizetnie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kapják a munkavállalók – és az, mint láttuk, az összevont adóalap része –, a 29 százalék társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat is le kell róni, melynek megfizetésére alkalmazni kell a Tbj-tv. 50. § (2) bekezdésének új előírását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítése, és ilyenkor annak összege után a kifizetői személyi jövedelemadót, a munkaadói járulékot, a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, valamint az egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni. A munkavállaló részére bérelt lakás bérleti díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.