6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 6 Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munkaviszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
3. cikk / 6 Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után
Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
4. cikk / 6 Szolgálati nyugdíjas egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?
5. cikk / 6 Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
6. cikk / 6 Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja
Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?