Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, azaz munkabérük után a kifizetőnek le kell rónia a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a nem nyugdíjas tagot egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként bejelenteni nem kell, és díjazásából a 15 százalékos személyijövedelemadó-előlegen túl más közterhet – pl. az egyéni járulékokat – sem kell levonni. Ebben az esetben a megbízási díj adóelőleg-alapot képező része után a kft.-t 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér vagy jövedelmet pótló kártérítés került-e megítélésre, hiszen ez utóbbit – szemben az elmaradt munkabérrel – nem terheli egyéni járulék, és így nem képez ellátási alapot sem.A foglalkoztatói terhek vonatkozásában – nem számítva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése, hogy esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni.A munkaviszony választása esetén pedig értelemszerűen a munkabér után kell az említett közterheket megfizetni azzal, hogy egyéni járulékként még az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék is terheli a munkavállalót.A költségek számbavételénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Keresetpótló juttatás közterhei

Kérdés: A személyi jövedelemadón túl milyen közterheket kell fizetni a keresetpótló juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...után a biztosított a Tbj-tv. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, de további egyéni járulék nem terheli.A keresetpótló juttatás kifizetőjének viszont szociális hozzájárulási adót fizetnie nem kell, mert ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. (Munkaviszony mellett tevékenykedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
1
2
3
4
…
8