Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem szükséges, azaz havi 46 000 forintos megbízási díj.Biztosítási jogviszony hiányában tehát az egyéni járulékokat nem kell levonni a tag jövedelméből, a társaságot azonban terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgy­havi személyi alapbért kell személyi alapbérnek tekinteni. Álláspontunk szerint a kérdésben leírt körülmények okán sem az egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó tekintetében nem keletkezik a társaság számára utólag rendezendő járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] Valóban jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítése, és ilyenkor annak összege után a kifizetői személyi jövedelemadót, a munkaadói járulékot, a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, valamint az egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni. A munkavállaló részére bérelt lakás bérleti díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.