Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ezek a juttatások munkaviszonyból származó egyéb jövedelemnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból le kell vonni az egyéni járulékokat, azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...13. § (2) bekezdése].Az említett ellátásokban részesülő munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért munkabérét egyéni járulékként – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nyugdíjas munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli viszont a foglalkoztatottnak minősülőnyugdíjasok után, hiszen az ő egészségügyi szolgáltatásukat foglalkoztatói ésegyéni járulék fizetése alapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...járó kereset (távolléti díj 80 százaléka) után az általános szabályok szerint a társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni.Egyéni járulék levonására értelemszerűen nem kerülhet sor (Tbj-tv. 25. §). A betegszabadság idejére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...előírt jogi feltételek (pl. keresőképtelenség) fennállása mellett – attól függ, hogy az érintett milyen (mértékű és alapú) egyéni járulék fizetésére kötelezett.Az olvasónk kérdésében szereplő munkavállaló egyéni járulékfizetési kötelezettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok szerint rokkantsági nyugdíj csak annak a személynek állapítható meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és az egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel. Az a személy, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasnak, így foglalkoztatása esetén – feltéve, hogy biztosított – a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A kiegészítő tevékenységű – a társaság tevékenységében személyesen társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.