Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...az szja-fizetési kötelezettség. A kártérítésként megítélt összegekkel kapcsolatosan a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási egyéni járulék-, és a munkáltatót terhelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem merül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgy­havi személyi alapbért kell személyi alapbérnek tekinteni. Álláspontunk szerint a kérdésben leírt körülmények okán sem az egyéni járulékok, sem a szociális hozzájárulási adó tekintetében nem keletkezik a társaság számára utólag rendezendő járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes minimális bér 30 százalékát. A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos járulékfizetési teendők második lépése az egyéni járulékfizetési kötelezettség meghatározása. Ennek pontos megállapításához szükséges a szerző arra vonatkozó nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.