Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint terhelő járulékok összegét. A kártérítést a káronszerzés tilalmának elvére tekintettel tehát az egyéni járulékokkal csökkentett összegben kell megállapítani. Azt a kérdést, hogy egy adott jövedelmet adójogi szempontból miként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményeként meghatározott elmaradt jövedelmet a bíróság – a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel – az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...hosszú évekig hatályban lévő szabályozás a foglalkoztatókötelezettségévé tette az egyéni járulékok megállapítása, levonása és bevallásamellett azok megfizetését is. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogyamennyiben az utólagos adóellenőrzés azt állapította meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Magyarország EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...személy munkaviszony keretében fog dolgozni, ezért díjazása alapján a társadalombiztosítási és a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást az általános szabályok szerint kell utána megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.