Adómentesen adható munkabérelőleg visszafizetése

Kérdés: Keletkezik bevétele a munkavállalónak abban az esetben, ha a minimálbér ötszörösét meg nem haladó értékben felvett munkabérelőleget a keresőképtelensége miatt nem tudja visszafizetni hat hónap alatt, és ha igen, akkor milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek, mind a munkáltatónak az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Ha a felek között már nincs jogviszony, akkor egyéb jövedelem keletkezik, és a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a munkáltatót pedig 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv.28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltakszerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Elengedett kölcsön közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kifizető által elengedett tartozás akkor minősül egyébjövedelemnek, ha az Szja-tv. másként nem rendelkezik. Az elengedett tartozásmunkaviszonyból származó jövedelem akkor, ha a magánszemély a kifizetővelmunkaviszonyban áll. Ha a kifizető és a magánszemély között tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Fk-tv. 48. § (3) bekezdése értelmében az alap- ésmesterképzésben részt vevő hallgató, amennyiben gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen juttatásban nem is részesül, ugyanis atitoktartási (hallgatási díj) az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozóegyéb jövedelemként a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján nem minősül járulékalapotképező jövedelemnek. Ebből adódóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének f)pontja alapján kell meghatározni. A munkáltatói hozzájárulásból az egyéniszámlán jóváírt összeget kell egyéb jövedelemként figyelembe venni. Ajövedelemnek minősülő rész után adókedvezmény érvényesíthető az Szja-tv. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. A 28. § pedig arról rendelkezik, hogy egyéb jövedelem a kifizetés adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része.A minimálbér 15 százaléka jelenleg 7950 forint, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Más a helyzet a munkáltatói adomány esetében, ennek a tag egyéni számláján jóváírt összege ugyanis az Szja-tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, és adóalapot képez. Az egyéb jövedelem után az adót a magánszemélynek kell megállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.