Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékok -egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) -alapját. Ez a jövedelem az Szja-tv. egyéb jövedelemre vonatkozó szabályaiszerint az összevonás alá eső jövedelmek részeként adózik, s mint ilyen, azEho-tv. 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A kifizetésre különmegállapodás alapján kerül sor, így ajuttatás személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek minősül. Azegyéb jövedelem viszont a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint nemképez járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének megfelelően egyébjövedelemként adózik. Mivel a Tbj-tv. előzőekben már hivatkozott 4. § k) pontjaszerint az egyéb jövedelem nem tartozik a járulékalapot képező jövedelemkategóriájába, ezért sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a biztosítottak atársadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Afeltételes mód arra utal, hogy önmagában a biztosítási jogviszony nem elegendőaz egyes ellátások megszerzéséhez, ahhoz a Tbj-tv.-ben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes havi minimálbér 15 százalékát megnem haladó része (2007-ben 9825 forint). A megjelölt értékhatáron felül adottdíjazásokat egyéb jövedelem címén személyi jövedelemadó és 11 százalékosegészségügyi hozzájárulás terheli [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Fontos kérdés, hiszen ugyanazon magánszemély több kedvezőadózási mód egymás melletti alkalmazásával indokolatlan előnyökhöz juthat.Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, és mégis alkalmazható legyenmindkét kedvező szabály, az adott magánszemélyre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben akifizetőnek semmilyen levonási és fizetési kötelezettsége sincs.Az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészébenegyéb jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] Az eltérő jogcímek eltérő adó- és járulékfizetésikötelezettséget eredményeznek, ezért egyenként vesszük sorba a különbözőkifizetéseket. Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Más a helyzet a munkáltatói adomány esetében, ennek a tag egyéni számláján jóváírt összege ugyanis az Szja-tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, és adóalapot képez. Az egyéb jövedelem után az adót a magánszemélynek kell megállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...részére történő kifizetésük esetén. A versenyek díjaként kifizetett pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
2