Kölcsön kamata

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
Részlet a válaszából: […] ...kamatra vonatkozó szabályai szerint kell meghatározni. A "kamat" címén megszerzett jövedelem ebben az esetben az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül. Az adó alapja a kifizetett jövedelem.A kifizető a kifizetett jövedelemből adóelőleget állapít meg és von...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosító az Szja-tv. 28. §-ának (2) bekezdése szerinti (egyéb) jövedelem esetében. Ebből következően a kérdéssel érintett egyéb jövedelem után az azt megszerző magánszemély köteles az egészségügyi hozzájárulást bevallani és befizetni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben akifizetőnek semmilyen levonási és fizetési kötelezettsége sincs.Az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészébenegyéb jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.