21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
2. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
3. cikk / 21 Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
4. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
5. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló figyelembevétele megváltozott munkaképességűként
Kérdés: Figyelembe vehető továbbra is a rehabilitációs hozzájárulás elszámolásánál az a munkavállaló, aki eddig rokkantsági ellátásban részesült, és most öregségi nyugdíjassá vált?
6. cikk / 21 Rokkantnyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjban részesülő személy dolgozhat-e biztosítottként egy vállalkozásnál? Van-e jelentősége annak, hogy hány százalékos a rokkantság?
7. cikk / 21 Rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló járulékai, kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010. évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági nyugdíjban részesül, mert nem rehabilitálható? Milyen járulékokat kell fizetnie, illetve mikor és hová kell bejelenteni a keresetét?
8. cikk / 21 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
9. cikk / 21 III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Mekkora lehet a nyugdíj melletti keresete annak a 46 éves III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, akinek a havi nyugdíja 95 046 forint? Milyen járulékokat kell fizetnie a munkavállalónak?
10. cikk / 21 Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?