Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke:a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, azegészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és azegészségbiztosítási járulék alapja megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulékot, ezzel egyidejűleg a nyugdíjjárulékot (tagdíjat és azegészségbiztosítási járulékot is) az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésébenmeghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék)és a 4 százalékos természetbeni, valamint a 3 százalékos pénzbeliegészségbiztosítási járulékot is. Itt kell megjegyezni, hogy a tanulószerződésalapján szakképző iskolai tanulmányokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] ...mértékűegészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék,egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék),valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda tagját. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, együttesen 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.