Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A (4) bekezdés a) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló társas vállalkozó csak abban az esetben köteles a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulékként – anyugdíjjárulék mellett – szeptember 1-jétől 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Sajnos e 4százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalék,b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2003. évben 1,5 százalék, 2004. évben 0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke továbbra is 3 százalék.2003. január 1-jétől a foglalkoztatott nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen, a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...közömbös, ugyanis a munkáltató által fizetendő adók és járulékok (18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék, 11 százalékos egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos munkaadói járulék) fizetési kötelezettsége már 1 Ft munkabér esetén is fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járulékok levonását, valamint azok bevallását és megfizetését. A Tbj-tv. az egyéni vállalkozók, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, valamint az önkéntes megállapodást kötők kivételével sehol sem említ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.