9 talált cikk a táppénz összege , munkabér , munkaviszony , egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annál a 2006. december 29-én szült kismamánál, aki 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig állt munkaviszonyban havi 30 000 forint munkabérrel, majd új munkaviszonyt létesített 2006. augusztus 1-jén, 2006 augusztustól novemberig havi 70 000 forint jövedelemmel rendelkezett, december havi szerződés szerinti munkabére 125 000 forint, ezenfelül a 2006. augusztus 1-jétől december 31-jéig terjedő időtartamra 120 000 forint jutalmat kapott?

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?

Kérdés: A foglalkoztatónál 1990-től munkaviszonyban álló dolgozó részére 2002. január 4-én került kifizetésre a 2001. december havi munkabére, a 2001. október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra vonatkozó prémium, a 13. havi munkabér és a december havi túlóra. (Sem a kollektív szerződés, sem a dolgozó munkaszerződése a túlmunka végzését kötelezettségként nem írja elő.) A dolgozó 2002. október 5-én gyermekápolási táppénzt igényel. Mi a táppénz alapja? A munkabérrel egy időben kifizetett jövedelmeket hogyan kell a táppénz összegének megállapításánál figyelembe venni?

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?