Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] ...szeptember-december, illetve 2020. január-június havi tiszteletdíjából 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 (4+3) százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonni, míg 2020. július havi, illetve augusztus havi tiszteletdíja harmincadának a négyszeresét 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Tiszteletdíj

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és létrejön a biztosítási jogviszony, így a járulékkötelezettség is, ezért a 10 százalékos egyéni nyugdíj- és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni. A foglalkoztatónak a kifizetett összeg után 17,5 százalékos szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a nyugdíjas személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...közterhet kellett megfizetni.A munkavállalónak 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot kell fizetnie, illetve az egyéni számláján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas, akkor a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni a munkabéréből. Természetesen az adó- és járulékkedvezmények is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] ...és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, és 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, továbbá 1,5 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló

Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottól – le kell vonni a 10 százalékos nyugdíj­járulékot, valamint a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is. A tanuló a Tbj-tv. 25/A. §-ának a) pontja értelmében mentesül az 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyijövedelemadót, összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalékmunkavállalói járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.