Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szakképzési hozzájárulást, míg egyéni közteherként – az szja-n túl – 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. Ugyanakkor – a betöltött nyugdíjkorhatár alapján – a Tbj-tv. 25/A. § c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie.Ennek ténye azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem. Fontos tudni, hogy a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági)munkavállalók béréből egészségbiztosítási járulék nem vonható, így táppénzrenem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme. 2003. január 1-jétől a szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján már nem alapja a 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, tehát összegéből ezt nem kell levonni. A végkielégítés a szabadságmegváltással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha ekkor ténylegesen hozzá is jutott volna.Első lépésként meg kell határozni a dolgozó 1999. évi egyéni járulékának (a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is, hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.