6 talált cikk a nem rendszeres jövedelem , osztószám , egészségbiztosítási járulék kifejezésre

Kérdés: Mikortól jár baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2010. november 11-én 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett, munkaideje 14.00 óráig tartott volna, és erre a napra teljes munkabért kap? Mi lesz az ellátás összege, ha a 2010. október havi munkabére 200 600 forint, valamint 76 240 forint 6 nap fizetett szabadság, és október hónapban került elszámolásra a szeptember havi 56 580 forint összegű, valamint az október hónapra járó 44 160 forint összegű túlórája is?

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.