Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével kötelezett a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Ugyanakkor negyedéves bevallásában vállalhatja a járulékok ennél magasabb ellátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Apaszabadság

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, amely után az általánosszabályok szerint történik a munkáltatót és munkavállalót terhelőnyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási járulékok felszámítása, levonása,bevallása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke:a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, azegészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeniegészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi munkavállalóról nem kell kitöltenie. A munkáltató aközteherjeggyel teljesíti a nyugdíj-biztosítási járulék, a pénzbeliegészségbiztosítási járulék, az egyéni nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztáritagdíj, a tételes egészségügyi hozzájárulás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályok szerint számított – az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát.Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.