20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 20 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
3. cikk / 20 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
4. cikk / 20 Szakmunkástanulóknak járó juttatások
Kérdés: Milyen juttatások illetik meg a szakmunkástanulókat, és milyen közterheket kell megfizetni ezek után?
5. cikk / 20 Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló
Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
6. cikk / 20 Szakmunkástanulók juttatásainak közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a szakmunkástanulóknak kifizetett juttatások után?
7. cikk / 20 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
8. cikk / 20 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
9. cikk / 20 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
10. cikk / 20 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
