Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg-alap-számításnál figyelembe vett jövedelem. A járulék-alap után 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.A szerzői művek elkészítésére, előadás megtartására irányuló szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a betéti társaság beltagja minősül a társaság ügyvezetőjének, valószínűleg Magyarországon biztosítottá válik. A Gt. szerint ugyanis a társas vállalkozás ügyvezetése vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban valósulhat meg. Jelen esetben munkaviszonyról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbért elérőmunkabére után) a 29 százalék társadalombiztosítási járulék, a 8,5 százaléknyugdíjjárulék, a 7 százalék egészségbiztosítási járulék és a havi 1950 forinttételes eho megfizetése révén teljes körű biztosításra tesz szert,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ami ajárulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazástkövetően a munkabérből a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékotnem kell levonni, valamint mentesül a munkavállalói járulék fizetése alól is,ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie.Ennek ténye azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke 29százalék, a nyugdíjjárulék 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5százalék + 8 százalék tagdíj), az egészségbiztosítási járulék 6 százalék (2007.január 1-től 7 százalék), amelyet a tevékenységet kezdő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho-alap 3,9 százalékamagán-nyugdíjpénztári tagdíjnak)minősül, míga kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,– 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknaktekintendő.Az ekho-t választó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százaléktagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadótés az 1 százalékos munkavállalói járulékot is.Itt jegyezzük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...és megállapodást köthetnek 15 százalékos – illetve, ha kizárólag egészségügyi szolgáltatásokra tartanak igényt, 11 százalékos – egészségbiztosítási járulék fizetésére.Ugyancsak köthető megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
2