Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés:

Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?

Részlet a válaszából: […] ...megállapítható”. Csakhogy a táppénzre való jogosultsága egyéni vállalkozóként nem volt megállapítható, hiszen nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Természetesen más a helyzet, ha a keresőképtelenség a jogviszony megszűnése után 2 nappal következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem. Ami biztos, hogy a dolgozónak egyidejűleg két fennállóbiztosítási jogviszonya van. A GYES folyósítása melletti jogviszonyábanegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Nézzük először a biztosított pénzbeli ellátásokra valójogosultságát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Többes jogviszonyban álló munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyábólszármazó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 4százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ebből következik, hogy adolgozónak 2006. január 1-jétől a másik jogviszonyában elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér – után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.