Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetés. Ugyanis ha a társasvállalkozás nem él a bejelentéssel, akkor a társadalombiztosítási járulékot,valamint az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot 131 000 forintután kell megfizetni [Tbj-tv. 27. § (1)–(2) bekezdései]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho-alap 3,9 százalékamagán-nyugdíjpénztári tagdíjnak)minősül, míga kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,– 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknaktekintendő.Az ekho-t választó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a – biztosítottól levonva – a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően a GYES és a GYET folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, ha a személyi jövedelemadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.