9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
2. cikk / 9 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
3. cikk / 9 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
4. cikk / 9 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
5. cikk / 9 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
6. cikk / 9 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
7. cikk / 9 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
8. cikk / 9 Rendszeres megbízás
Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
