Rokkantsági ellátás

Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás összegét a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg.Ha a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatásijárulék, az Ekho-tv. alapján a kifizetőt terhelő 3,3 százalék mértékűegészségbiztosítási járulék és az említett jövedelmet terhelő egészségügyihozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] ...14 százaléka: 168000 forint(A) A magánszemély járulékalapot képező jövedelme után amunkáltatója által 2007. évben megfizetett egészségbiztosítási járulék (8százalék): 360000 forint2006. évi osztalék után fizetendő 4 százalékos eho (a 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig terheli egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatóiegészségbiztosítási járulék, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék(2006. augusztus 31-éig a Tbj-tv. 39. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...fennállásaalatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho-alap 3,9 százalékamagán-nyugdíjpénztári tagdíjnak)minősül, míga kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,– 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknaktekintendő.Az ekho-t választó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel.A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kellfigyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnakegészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Idesorolhatók a nem rendszeresjövedelmek (például a végkielégítés, a prémium,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás viszont a foglalkoztatóját terheli.Őstermelőként viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
2