20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
2. cikk / 20 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 20 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
4. cikk / 20 Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
5. cikk / 20 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
6. cikk / 20 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
7. cikk / 20 Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló
Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
8. cikk / 20 Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
9. cikk / 20 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
10. cikk / 20 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?