Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...venni. A biztosítottnak minősülő adószámosmagánszemély járulékalapot képező jövedelméből a foglalkoztató 7 százalékosmértékű egészségbiztosítási járulékot – ezen belül a természetbeniegészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho-alap 3,9 százalékamagán-nyugdíjpénztári tagdíjnak)minősül, míga kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap– 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,– 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknaktekintendő.Az ekho-t választó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Biztosítottak be- és kijelentése

Kérdés: Mi a teendő a biztosítottak be- és kijelentésével kapcsolatban a következő esetekben: - határozatlan idejű megbízás, - határozott idejű megbízás (sok esetben utólag szerez a bérszámfejtő tudomást a megbízás létrejöttéről), - külföldi állampolgár újságírói honoráriuma esetén, hiszen mire az újság megjelenik, a munkavégzés időszakának már vége, az ügyintéző viszont csak ezt követően tudja meg az újságíró adatait? Vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség a nyugdíjas foglalkoztatottra is, annak ellenére, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztatóköteles a MEP-hez bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyiadatait, taj-számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, abiztosítás szünetelésének időtartamát, magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen elérték a nyugdíjjárulék éves felső határát.Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor képez járulékalapot, ha a személyi jövedelemadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, a járulékalap naptári napi összege a társas vállalkozónál, az egyéni vállalkozónál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynél 1666,66 forint. A kerekítési szabályt csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.