Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, míg biztosítás hiányában csak a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Más kérdés, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony mellett tevékenykedő ügyvezető díjazásából a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell levonni. A Tbj-tv. 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 31-ig terjedő időszakban foglalkoztatót terhelő járulékként 18 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és 11 százalék egészségbiztosítási járulékot,valamint a biztosítottat terhelő 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.